A kelet-közép európai térség nehézipari múlttal rendelkező városainak szövetében jelentős mértékű hasznosítatlan vagy alulhasznosított barnamezős területek találhatók, hátrányos és szegregált településrészek közvetlen közelében. Az elterjedt városi beavatkozások jellemzően a szociális kihívásokra felzárkóztatási kérdésként koncentrálnak, és a gazdaságfejlesztéshez külső, piaci szereplők beruházásaira várnak, ahol a természeti és épített környezeti erőforrásai nem hasznosulnak.
A projekt célja egy környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható, az épített, természeti és társadalmi adottságokra egyaránt reflektáló urbanisztikai léptékű komplex regenerációs keretrendszer kialakítása, újraértelmezve és hasznosítási lehetőséget kínálva az érintett városi területek ipari és munkás kultúrájához kapcsolódó örökségnek. A kezdeményezés szemléletének középpontjában az emberközpontú városi zöld átmenet elveire alapozó ipari, helyi gazdasági és társadalmi örökség újraértelmezése és fejlesztést vonzó képességének megteremtése áll.
A szocioökológiai keretrendszer célja szervesen összekapcsolni a hasznosítatlan, megrekedt rekultivációs fázisokban lévő barnamezős, továbbá mellettük elhelyezkedő, leromló épített környezetű, szegregálódó területek revitalizációjának fejlesztési lehetőségeit. A keretrendszer alapját képező helyspecifikus urbanisztikai koncepciók a városi önkormányzatok érintett osztályainak, a helyi lakóközösségeknek, civil szervezeteknek és vállalkozásoknak bevonásával zajló, szomszédsági és városi szintű felmérési és egyeztetési folyamatra épül, jelenleg két hazai helyszínen tesztelve a folyamatot. A PAD célja, hogy feltárja a kortárs élő örökség és meglévő erőforrások rétegeit, elősegítse az érdekelt felek közös tudásbázisának megteremtését, és erre a közös tudásra építve módszertani keretet hozzon létre a természeti és épített örökség felértékelését célzó adaptív területhasznosítási lehetőségeket előmozdításáért.
